„Ettől az évtől elkezdődött egy fontos stratégia megvalósítása, a nyilvánosság tájékoztatásának stratégiája. A szerbiai magyarok nemzeti közössége semmit nem bíz a véletlenre és nem csinál semmit "ad hoc", de elértük azt a szervezettségi és szakmai színvonalat, hogy tudunk stratégiailag, hosszú távon gondolkodni, megvan az a stabilitási szint. professzionalizmus és komolyság munkánkban, stratégiailag és hosszú távon gondolkodunk” – mondta Boris Bajića, a Magyar Nemzeti Tanács munkatársa. kisebbségek. „Ebben az értelemben a tavalyi évet a stratégiák évének hirdették meg. A nyelv- és betűhasználati szolgáltatások fejlesztésének stratégiáját már korábban is elfogadták, és az elmúlt évben a három stratégia, amellyel az információ- és médiafejlesztés, a kultúra és az oktatás fejlesztése volt. " - mondta Boris Bajić, majd hozzátette: "Amikor az információ- és médiafejlesztési stratégiáról beszélünk, tavaly... Voltak nyilvános viták, ez egy stratégia kidolgozták, nyilvános meghallgatásokra került sor, és a stratégiát az Országos Tanács ülésén elfogadták. Magáról a stratégiáról azt tudom mondani, hogy a stratégia 10 alapelven vagy pilléren nyugszik. Ezek egy része a professzionalizmus elve - fontos a mentorprogramok szervezése, az újságíró iskola beindítása, a fiatal újságírók mentorálása, hogy a tudósítás minősége minél jobb legyen; fontos a jogszerűség – a meglévő jogi keretek mellett, azok esetleges javítása érdekében; fontos, hogy a piacunkon működő kábelszolgáltatókkal Panon Televíziónk és egyéb médiaházaink minél szélesebb körhöz jussanak el. Fontos számunkra a finanszírozás, hogy stabil finanszírozásunk legyen; Fontos számunkra, hogy mozgósítsuk saját erőforrásainkat, ösztönözzük a nyomtatott sajtó olvasását, hogy naprakészek legyünk az online újságírásban, reagáljunk a piac igényeire”. Szintén ezzel kapcsolatban Bajić hozzátette, hogy kiemelték az etikai kódex kidolgozását, mert a vajdasági magyarság és általában a magyarság számára, Magyarországon és Szerbiában fontos, hogy ápolják és megőrizzék keresztény értékeiket, a magyar és európai kultúrát. „Tehát ebben az értelemben szeretnénk etikai szinten dolgozni, a tartalmak archiválásán, digitalizálásán dolgozni, hogy ez a kulturális kincs ne vesszen el. Azok az értelmiségiek számtalan oldalnyi anyagot készítettek, amit szeretnénk digitalizálni és megőrizni a jövő generációi számára. Végül megvan az ún erősíteni és népszerűsíteni kívánt médiatalálkozókat, ahol az újságírók láthatóbbá válnának, bemutatkoznának, megismerkednének.Fontosak az újságírói díjak és a tőkebefektetés is – a legnagyobbak és a legjelentősebbek jelenleg az újvidéki Magyarska újságírói kiadó épületében vannak. Folyamatban van az épület felújítása, ahol többek között azt tervezik, hogy mivel az épületek Újvidék központjában helyezkednek el, óvoda is lesz a magyar anyanyelvű gyermekek számára. Terveznek egy múzeumot, egy konferenciatermet és egy közösségi teret is” – hangsúlyozta Bajić. A 2023-as év valóban a stratégiák éve volt a Nemzeti Tanács számára. „Minden stratégiát meg kellett fogalmazni, majd átláthatóak és közösségünk minden tagját bevonni akartunk, több helyszínen tartottunk közmeghallgatást. Az év végén elfogadták az információs fejlesztési stratégiát, februárban pedig a maradék kettőt - az oktatást és a kultúrát. Büszkék vagyunk ezekre a stratégiákra, és most jön a megvalósítás, annak megvalósítása, amit elterveztünk és fontos stratégiai vállalkozásnak tartunk – mutatott rá Boris Bajić. A következő időszak terveit illetően elmondta, hogy mind a négy kiemelt területen megvalósul valamilyen tevékenység. „Az információs területen tervezzük a mentori munka fejlesztését, fiatal újságírók képzését, médiatalálkozókat, újságírói díjak kiosztását. A hivatalos nyelv és írás terén megemlíteném a „Jap2Cure” mobilalkalmazást, amely a szerbiai magyar közösség tagjainak jogaihoz nyújt útmutatót. Az alkalmazás segítségével könnyen tájékozódhatunk a nyelvi jogokkal kapcsolatban, az esetleges jogsértéseket pedig könnyedén jelenthetjük az illetékes hatóságoknak. Emellett fontos fordítói szemináriumok szervezése, kulturális kincsek megőrzése, valamint kulturális létesítményekbe való befektetés. Például Mali Iđošban a kulturális központ épületét rekonstruálták, és hamarosan átadják a žabljei templom alkotásait is. Az építési munkák mellett a hétköznapi emberek mindennapjai is fontosak számunkra - szervezzük a gyerekek iskolába szállítását, szállást, ösztöndíjat, felvételi vizsgákra való felkészítést. Nemcsak az identitás megőrzésében, hanem az életminőség emelésében is igyekszünk átfogó módon, a törvényi lehetőségeket kihasználva segíteni közösségünket” – mondta Bajić.